Oltassuk be magunkat vagy sem, lehetséges mellékhatások, keleti vagy nyugati vakcina, vagy éppenséggel egyik sem, mikor lesz egyáltalán a tömegek számára is elérhető, és hol, milyen helyszíneken és személyzettel lehet annyi embert beoltani: rengeteg a nyitott kérdés, s a tájékoztatásunk rendkívül hiányos, éppen ezért ebben a cikkben csupán az oltás feltételeit és sorrendjét foglaljuk össze.
Először is lássuk, kik kaphatják:
- akik érvényes TAJ számmal rendelkeznek
- elmúltak 18 évesek
- az elmúlt 6 hónapban nem igazolódott náluk a COVID-19 fertőzés (függetlenül attól, hogy volt-e tünetekkel járó megbetegedés)
A sorrend pedig a következő:
- egészségügyi dolgozók (orvos, asszisztens, szakasszisztens, ápoló személyzet, népegészségügyi szakember, orvostanhallgató, egészségügyi szakképesítéssel rendelkező adminisztratív feladatokat ellátó személyzet, védőnő),
- szociális ellátásban dolgozók és szociális ellátásban részesülő személyek,
- a COVID-19 fertőzés szempontjából kockázati csoportba tartozó 60 évesnél idősebbek,
- a rendvédelmi szervek azon dolgozói és a közigazgatási szervek azon kormánytisztviselői, akik munkájuk során közvetlen kapcsolatba kerülnek a lakossággal,
- azok a 18-59 évesek, akiknél fennállnak a fokozott kockázatot jelentő alap/társbetegségek,
- a kritikus infrastruktúrában dolgozók,
- valamennyi 18-59 éves, akik a fenti kockázati csoportokba nem tartoznak
Zárásként mégis egy szubjektív, nagyon idős ember véleménye: maga a vírus sokkal nagyobb kockázatot jelent, ha elkapjuk, mint a védőoltás akármely mellékhatása. A kérdés, hogy aki elszánja magát és a sorrend végéhez tartozik, mikor, hány hónap múltán juthat hozzá.
