1999 óta minden év május 24-én tartják az Európai Nemzeti Parkok napját, ugyanis 1909-ben Európában ezen a napon jöttek létre az első. Magyarországon elsőként a Hortobágyi Nemzeti Parkot hozták létre 1973-ban. A nemzeti park igazgatóságok elsősorban a természetvédelmet szolgálják, de ismeretterjesztést, kutatásokat is végeznek, részt vesznek a turizmusban, az ősi magyar háziállatfajok és fajták megőrzésében.
2010 óta 82 új, országos jelentőségű, védett természeti terület jött létre Magyarországon, együttesen 4107 hektárnyi területen. Ezek között egy tájvédelmi körzet, 13 természetvédelmi terület és 68 természeti emlék szerepel. A nemzeti park igazgatósági védett őshonos állatfajták állományainak nagysága meghaladta a 14 ezres egyedszámot, ami 2010-hez viszonyítva 45 százalék feletti növekedést jelent a Klímapolitikai Intézet és az Agrárminisztérium Európai Nemzeti Parkok Napjára készített közös kutatása szerint.
Egy tavalyi közvélemény-kutatása alapján az emberek 94 százaléka hallott már a hazai nemzeti parkokról, ami jelentős növekedés a 2018-ban rögzített 79 százalékhoz képest. A lakosság 70 százaléka már járt is valamelyikben, a legismertebb a Hortobágyi, a Bükki és az Aggteleki. Ami a regisztrált látogatók számát illeti, a legtöbb vendéget a Balaton-felvidéki Nemzeti Park vonzotta.
A megkérdezettek 98 százaléka fontosnak gondolja a természeti és táji értékek ismeretét, és sokan hajlandók is tenni azok védelméért. A válaszadók 60 százaléka állította, hogy korábban részt vett szemétszedésen, 38 százalékuk volt faültetésen, 31 százalékuk anyagilag támogatott már környezetvédő szervezetet. A felmérésből kiderült, az emberek környezeti ügyekben leginkább az internetről tájékozódnak (44%), amit a televízió (28%), majd személyes tapasztalat útján történő információcsere (17%) követ.
Magyarországon az ökoturizmus egyre elterjedtebb. A hazai ökoturisztikai létesítmények száma meghaladja a 800-at, ezek mintegy felét a nemzeti park igazgatóságok üzemeltetik. Az emberek 95 százaléka saját bevallása szerint szívesen tölti szabadidejét a természetben. Az ott végzett legnépszerűbb tevékenység a túrázás és a séta (91%), amit a piknikezés (58%) és a kerékpározás (55%) követ.
A nemzeti park igazgatóságok ökoturisztikai létesítményeiben (látogatóközpontok, bemutatóhelyek) regisztrált látogatók száma 2010-hez képest mintegy 21 százalékos növekedést mutatott, a járvány előtt rekordot döntött: 2019-ben meghaladta az 1,6 millió főt. A COVID okozta korlátozások a nemzeti parkok látogatottságára is hatással voltak, de az újranyitást követően a társadalmi bezárkózás ellenére mégis több mint egymillió ember látogatott el tavaly a létesítményekbe. A szabadon látogatható nemzeti parki helyszínek, túralehetőségek is rendkívül népszerűek voltak.
A természetjárás hozzájárul fizikai állapotunk javításához, ugyanakkor mentális egészségünkre is jótékonyan hat, nem véletlen tehát, hogy mentálhigiénés szempontból a természetben töltött idő felértékelődött a járvány alatt. Kutatásokkal igazolható, hogy napi fél óra természetben töltött idő igen kedvező hatással lehet élettani állapotunkra (pl. vérnyomás, emésztés, stresszhormonok szintje).
Környezetünk védelme tehát a fizikai és a mentális egészségmegőrzéshez is hozzájárul, a nemzeti parkok és a hasonló zöld felületek pedig segíthetnek átvészelni a járvány okozta társadalmi bezártságot és a hozzásegítenek az újrakezdéshez.