A féléves szlovén EU-elnökség prioritásai élén áll még a nyugat-balkáni EU-bővítés, az EU-jövő konferencia és „az uniós értékek erősítése”.
Az idei Brüsszeli Gazdasági Fórumon a járvány gazdasági hatásairól, illetve Európa kilábalásáról volt szó. Felszólalt Angela Merkel német kancellár és Ursula von der Leyen bizottsági elnök is. Az utóbbi szerint legkésőbb jövő év végére az összes európai országban helyreállhat a gazdaság.
Új áfaszabályok léptek életbe az EU-ban a határokon átnyúló elektronikus kereskedelemben. A változások leginkább azokat érintik hátrányosan, akik Kínából rendelnek apróságokat az interneten. Eddig ugyanis az unión kívüli cégeknek nem kellett áfát fizetni a közös piacon, ez viszont nagy hátrányt okozott az európai vállalatoknak. A változástól az EU 7 milliárd eurós bevételt remél. Mindebből az is következik, hogy a jövőben a fogyasztóknak is éberebbnek kell lenniük az online vásárlásoknál.
Az Európai Unióban és azon belül az eurózónában is csökkent a munkanélküliségi ráta májusban áprilishoz képest. Az Eurostat adatai szerint az euróövezetben szezonális kiigazítással 7,9 százalékra csúszott vissza a munkanélküliségi ráta, ami egy éve a legalacsonyabb, és némileg jobb a nyolc százalékos elemzői várakozásoknál.
Az Európai Parlament (EP) brüsszeli plenáris ülésén jóváhagyta azt a klímavédelmi rendeletet, mely 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenteni rendeli az üvegházhatású gázok kibocsátását, 2050-re pedig klímasemleges kontinenssé tenné Európát. Az 1990-es bázisév használata eddig jól jött Magyarországnak is, de most már a 32 százalékról el kell majd rugaszkodnunk.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közlése szerint havi összevetésben a kiskereskedelmi forgalom 4,6 százalékkal nőtt. Szakértők szerényebb, 4,4 százalékos növekedésre számítottak májusra az áprilisi 3,9 százalékos csökkenés után. Éves szinten 9 százalék volt a növekedés, nagyobb a várt 8,2 százaléknál, de elmaradt az áprilisi 23,3 százalékos bővüléstől.
A vállalatok közel fele növelné európai aktivitását és működőtőke-befektetéseit (FDI) a koronavírus-járvány okozta tavalyi visszaesést követően – derül ki az 550 döntéshozó bevonásával készült nemzetközi EY-felmérésből. Kelet-Közép-Európa az egyik legvonzóbb beruházási célpont, ami Magyarország számára is kedvező helyzetet teremt.
Ha megnézzük, hogy az európai országok milyen messze vannak a válság előtti gazdasági teljesítménytől, akkor ordító különbségeket látunk. Néhányban már most meghaladta a válság előtti szintet, és sok olyan van, amelyik a következő negyedévben fogja, ide tartozik hazánk is. A többség azonban nem ilyen szerencsés, a spanyolok és portugálok például másfél év alatt a gazdaságuk majdnem egytizedét elveszítették, és még hosszú évekbe kerül, mire a 2019-es szintet elérik.
